2318-MMA-15-P

Rendhagyó irodalomórák évfordulós költők művei alapján:

Cél:

• az irodalom igazi élménnyé váljon,
• az olvasás népszerűsítése, kiemelten a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók olvasóvá nevelése,
• fejlődjön a lényeglátásuk és a szelektáló képességük;
• a belső világuk gazdagítása tegye lehetővé, hogy az egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött információkat;
• az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtsék meg az önmeghatározás és önkifejezés egyre differenciáltabb formáit.

Ezáltal fejlődik a kommunikációs képesség, az önkifejezés, a szép magyar beszéd, és a tantárgyi előmenetel is javul.

Köztudott, hogy az irodalom tanítása a hagyományos oktatási rendszerben kevés lehetőséget nyújt a tárgyalt művek alaposabb megismerésére. Pedig ez a tárgy adhat keretet és módot ahhoz, hogy a kora-ifjú korban kinyíló kreatív potenciálok alkotó fejlődésnek induljanak és a személyes élményekből születő motivációk a passzív mű-befogadást aktív belső folyamatok felé katalizálják. Hiszen a kreativitás készségei koraifjú korban mutatják a legnagyobb mozgékonyságot.

Ki más adhatna példát, ki taníthatná szebben-jobban az ifjúságot, mint jeles költőink verseikkel.

A rendhagyó irodalomóra a színészi munka élményközvetítő erejével, az érzelmi érintettség által sokkal könnyebbé teszi az adott művek megértését és feldolgozását.

Az évfordulós költők műveiből összeállított irodalmi órák szerkezeténél figyelembe vettük a korosztályi megfelelést. Valamint a pedagógusok kérésére 2-2 költőt külön is bemutattunk: Vörösmartyt és Szabó Lőrincet, Kosztolányit és József Attilát. Az előadásokat illő zenei bejátszások gazdagították.

Vörösmarty Mihály 215, Kosztolányi Dezső 130, Szabó Lőrinc 115, József Attila 110 éve született, és sajnos Az I. világháború centenáriumi műsora is aktuális, mert sajnos hol itt, hol ott, de mindig van háború.

A Reformkor veretes nyelvű nagy költője, a Szózat írója, Vörösmarty Mihály verseiből inkább a könnyebben érthető humoros és szerelmes versek szerepeltek, mint a Pipiske, Laboda kedve, Megyeri, Az Unalomhoz, A magyartalan hölgyhöz, Késő vágy, A merengőhöz, de megkerülhetetlen volt a Gondolatok a könyvtárban című nagy vers részleteinek bemutatása is, mert: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni / erőnk szerint a legnemesebbekért.” És természetesen a forradalmat idéző Szabad sajtó, amelyben teljes szívvel üdvözli a gondolat és szólásszabadságot, a cenzúra eltörlését: „Kelj föl rabágyad kőpárnáiról, / beteg, megzsibbadt gondolat!” Mint tudjuk, a költő nem volt forradalmár alkat, ám a szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült, megírta, majd elégette sok versét ez időben, tartva a házkutatásoktól s újabb zaklatásoktól. Ám e korszak megmaradt verse A vén cigány már túlment a korosztály lehetőségein.

Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének jeles költőjétől elhangzott mind a Szegény kisgyermek -, mind a Bús férfi panaszaiból többek közt: Mostan színes tintákról álmodom s a Beírtak engem mindenféle Könyvbe / és minden módon, számon tartanak. A főhangsúlyt a Hajnali részegség c. vers kapta, hiszen nagy utat tett meg a költő, míg eljutott a felismeréshez: „… úgy érzem én barátom, hogy a porban, / hol lelkek és göröngyök közt botoltam, / mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak / vendége voltam.” Ezt a nagy verset, amikor csak tehettem végig mondtam, de ha szorított az idő, akkor kénytelen voltam részleteket kiragadni.

Szabó Lőrinc, a Nyugat második nemzedékének jeles képviselője vidékről, vasutas családból jött, s Babits Mihály felismerve tehetségét tanítványául fogadta, - remek iskola! A Tücsökzenében megörökített pályakezdés versei jó például szolgáltak: a hátrányos helyzetű gyermekeknek távlatot nyitottak, s a kiemelkedés reményét. Szerepeltek még a Lóci versek, a Hajnali rigók, Egy pohár víz, Omló szirtről, Ima a gyermekekért és más. Köztudott, hogy a költő igen sokat fordított, így módom nyílt R. Burns: Falusi randevúját („Van itt valaki? Ki kopog?-/ Én vagyok, mondta Findlay) a diákokkal dramatizálva elmondatni, amit mindig kis nyelvpörgető bemelegítés előz meg. Majd kiválasztottuk a magyartanár segítségével a narrátort, a két főszereplőt, és kettejük közé még egy gyermeket beállítottam, aki a zárt, majd kinyíló ajtó lett. Először elmondtam a verset, megbeszéltük a szituációt, majd a konkrét szöveget olvasva a 4 gyermek remek előadást produkált mindnyájunk örömére. A dramatizáló feldolgozás a tanulók bevonásával közvetlen és konkrét élményt hoz létre. Ahol csak mód van rá bevonom a tanulókat, - ez odafigyelést, átélést és sikerélményt jelent, ami további rész vételre, figyelemre készteti őket, egyszóval kreatív.

József Attila költészete páratlan. A rövid korrajz és életrajz ismertetését követően a költészetről is szó került, a költő szerette a kötött formákat és rímeket, mert az „szigorúbb és pontosabb forma”. „A vers ritmusát és rímeit a vers anyaga szüli s az élmény, a kifejezésre váró nyersanyag szerint változik.” A Születésnapomra c. vers csengő-bongó rímeinek kiemelése ellenpontozza a nehéz tartalmat. Nagyon fontosak a vers szavai: „Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom és akkor valami más” írja a költő. S az önfeledt játékosságot a Dalocskában fogalmazza meg: Énekeljünk- /haja ha! / Bömbölődjünk- /böm-böm-böm! / Susogjunk, hogy / sususu-/ üss egyet a / hátamba!” Elhangzott többek között: Tiszta szívvel, Isten, Betlehemi királyok, Mama, Thomas Mann üdvözlése, Flóra, Születésnapomra. S ha az idő engedte az Óda és a Hazám részletei, Levegőt, Kései sirató, Karóval jöttél. A költő születésének helyszínén találkozott a külváros mai, többszörösen hátrányos helyzetű diákjaival. Megrendítő, hiszen ő is példa: „születtem, elvegyültem és kiváltam”.

Az I. Világháború centenáriumi műsora

Pisszenés nélkül, nagy érdeklődéssel hallgatták végig a diákok, miközben korabeli dalok szóltak és Mednyánszky László katona-képei döbbenetes látványt nyújtottak. Meglepő volt, hogy személyes jellegű dokumentumokat is bemutattam, hiszen egy nagybátyám 19 évesen „tűnt el” a háborúban. Hiánypótló volt Gyóni Gézát több verssel megidézni, mert nem is hallottak a 33 évesen Szibériában elhunyt költőről. Ady, Babits és Karinthy az első pillanatban felmérte a háború veszélyeit s tiltakozott, de sokan, mint Csáth Géza is lelkesen indult a harctérre katonaorvosként, s egy éven belül zárt intézetbe kerülve szerelt le. Vagy Kuncz Aladár, akit nyaralás közben ért a világháború kitörése karanténba került, s bő 4 éven át hadifogolyként tartották Franciaországban csupán azért, mert magyar állampolgár volt. És a végeredmény a 10 milliónyi halott, a sebesültek és rokkantak tömege. No meg Magyarország 2/3-dának elcsatolása,- Trianon.

A másik előadó rendhagyó irodalmi óráin a tantárgyi integráció valósult meg.

https://www.youtube.com/watch?v=oCraXIbBets

Egy másik középkor

Középkori színjátszás kialakulása a Szamártestamentum című antológia alapján. Ebben a foglalkozásban a résztvevőket bevezetjük a középkori népi irodalom kialakulásának történetébe.

A szerelmes Shakespeare

Férfi és nő kapcsolatok Shakespeare vígjátékaiban és drámáiban. A foglalkozásban elemezzük, hogyan fejlődik a két nem közötti kapcsolat a két drámai műfajban, mint a tragédia és a vígjáték. Felhasznált művek: Romeo és Júlia, Othello, a velencei mór, Antonius és Kleopátra, Szentivánéji álom, Makrancos Kata, Sok hűhó semmiért, Vízkereszt, vagy amit akartok.

Othello, a velencei mór

Beavató színház. Az előadó megismerteti a résztvevőkkel a darab történetét, a kapott információk alapján elkezdik boncolgatni a cselekmény szálat, a szereplők egymáshoz kapcsolódó viszonyát és közösen megbeszélik a darab végkifejletét.

A rendhagyó óra annyiban különbözik más pódium-előadástól, hogy néhány eligazító mondattal is megsegíti a versek befogadását, feldolgozását, nem csak képekkel és zenével.

Köszönjük a támogatást, hogy lehetőség nyílt remek versek előadására és az intézmény diákjainak épülésére, mindannyiunk örömére.