• Színjáték szak

    Színjáték szak

  • Festészet szak

    Festészet szak

  • Festészet szak

    Festészet szak

  • Együtt

    Együtt

  • Iskolánk

    Iskolánk

Pályaválasztási

Felvételi teendők 2020/2021-es tanév
DÁTUM ESEMÉNYEK
szeptember, október nyílt napok, online
2020.okt 20 A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét
2020. nov 16. közzéteszik az írásbeli felvételit szervező iskolák jegyzékét
2020. dec 4. jelentkezés határideje az írásbeli felvételire közvetlenül a vizsgát szervező intézménybe
2021. jan 23. 10:00 írásbeli felvételi időpontja
2021. jan 28. 14:00 pótló írásbeli felvételi
2021. febr 8. az írásbeli felvételiről a középiskola tájékoztatja tanulókat
2021. febr 19.  a továbbtanulási lapok postázásának határideje       (az általános iskola feladata)
2021.febr 23-márc 12. szóbelik
2021.márc 16.  a középfokú iskolák nyilvánosságra hozzák az ideiglenes felvételi jegyzéket
2021. márc 22-23. a tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában
2021. márc 24. módosító tanulói adatlap megküldése a felvételi központnak
2021. április 30. a középfokú iskolák megküldik a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítést
2021. máj 10-21. rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám  90%-ánál kevesebb tanulót  vettek  fel
2021. május 10-augusztus 31. a középfokú iskola rendkívüli felvételi eljárást írhat ki
2020. június 22-24. beiratkozás a középfokú iskolába

 

TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP 2020.pdf

valasztott-iskolak-tablazat.doc


Az általános iskola 8. évfolyamára járó tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban

2020. szeptember 2.

Jelen tájékoztatóban összefoglaljuk a középfokú iskolába történő jelentkezés menetét az általános iskola 8. évfolyamára járó tanulók számára. A tájékoztató csak az eljárás legfontosabb elemeit tartalmazza, részletesebb információkért tanulmányozzák az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) honlapján a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató felvételizőknek/Felvételi a középfokú iskolákban a 2020/2021.tanévben menüpont alól letölthető tájékoztató kiadványunkat.

Amennyiben a tanuló jelenleg egy magyarországi általános iskola 8. évfolyamára jár, a felvételi lapok kitöltését és a felvételi eljárással kapcsolatos adminisztrációt a tanuló általános iskolája intézi, így az eljárás során elvégzendő legfontosabb teendőkről, és határidőkről mindenképpen az általános iskolával kell egyeztetni.

A középfokú iskoláknak 2020. október 20-ig nyilvánosságra kell hozniuk felvételi tájékoztatójukat és meg kell határozniuk tanulmányi területeiket, amelyekre a felvételi eljárás során jelentkezőket fogadnak, így javasoljuk, hogy legkésőbb ekkor kezdjék meg a tájékozódást a megjelölni kívánt képzésekről. A tanulmányi területekről szóló információk és az intézmények felvételi tájékoztatói elérhetők a Hivatal honlapján a KIFIR tanulmányi terület kereső linken. A tanulmányi területek leírása tartalmazza a felvételi kérelmek rangsorolási szempontjait is. Az egyes intézmények tanulmányi területeivel kapcsolatban további tájékoztatás az adott tanulmányi területet meghirdető intézmény felvételi tájékoztatójában olvasható, illetve közvetlenül az intézménytől kérhető. Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, úgy a szülőknek a tanuló felvételi eljárásban való részvételére vonatkozó tájékozódást is meg kell kezdenie. Ehhez részletes segítséget találnak a Tájékoztató a sajátos nevelési igényű jelentkezőknek dokumentumban.

Amennyiben a kiszemelt tanulmányi terület esetén a középiskola a felvétel feltételeként előírta a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulónak 2020. december 4-ig egyénileg kell jelentkeznie a vizsgára, közvetlenül az általa választott vizsgaszervező intézményben. A vizsgát bármely vizsgaszervező intézményben megírhatja, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezi-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézményben vagy sem. Ez a jelentkezés csak az írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a középfokú iskolákba való jelentkezéssel, melynek határideje 2021. február 19. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal 2020. november 16-ig teszi közzé a honlapján. A központi írásbeli vizsgákra 2021. január 23-án kerül sor. A központi írásbeli vizsgákra vonatkozó részletes információk, a korábbi évek feladatsorai megtalálhatók a Központi írásbeli feladatsorok, javítási értékelési-útmutatók oldalon.

Amennyiben a választott tanulmányi területen a középiskola a felvétel feltételeként előírta a szóbeli vizsgát, arra a 2021. február 23. és március 12. közötti időszakban kerülhet sor. A szóbeli vizsgák helyét és időpontját az érintett középiskola határozza meg.

Az általános iskolák jellemzően 2021. január elején, de legkésőbb február közepéig – a helyben megszokott módon – összegyűjtik nyolcadikosaik továbbtanulási szándékait, és ezek alapján legkésőbb
2021. február 19-ig a KIFIR rendszerben előállítják a felvételi lapokat. A felvételi lapok a következők:

  • jelentkezési lap: a jelentkezők ezen a lapon jelzik a középfokú iskolának a jelentkezési szándékukat. A jelentkezési lapon a tanuló személyes adatain kívül szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, továbbá a tanuló itt tud egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, az eddig tanult idegen nyelv) a középfokú iskolával közölni. Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani. A felvételi eljárás során tetszőleges számú iskola és tanulmányi terület jelölhető meg.
  • tanulói adatlap: a jelentkezők ezen a lapon hozzák a Hivatal tudomására, hogy mely intézmények mely tanulmányi területeire nyújtottak be jelentkezést. A tanuló személyes adatain kívül szerepel rajta az összes megjelölt tanulmányi terület, a tanuló által meghatározott sorrendben. Azt a tanulmányi területet kell előbbre sorolni, ahol szívesebben folytatná tanulmányait a jelentkező. A megjelölt iskolák a tanulói adatlapon feltüntetett sorrendet nem ismerhetik meg.

A kinyomtatott és aláírt felvételi lapokat be kell küldeni a lapokon szereplő címre. A postára adását ebben az esetben az általános iskola végzi, a postára adás határideje: 2021. február 19.

A felvételi lapok aláírásáról részletes tájékoztató olvasható a Hivatal honlapján a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató felvételizőknek/Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról menüpontban. A tájékoztató részletesen ismerteti az aláírással kapcsolatos tudnivalókat. A tanuló felvételi lapjai a szülő/gyám aláírása nélkül a középfokú felvételi eljárás során nem fogadhatók el a tanuló jelentkezési szándékát képviselő dokumentumként. Amennyiben a különélő szülők a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása tekintetében nem tudnak megegyezni, úgy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, a Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat döntést. Hangsúlyozottan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szülők közötti megegyezés illetve a gyámhatósági döntés hiánya akadályozza a tanuló részvételét a felvételi eljárásban!

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információk alapján 2021. március 22-23-án a tanulóknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt. Az új tanulmányi terület felvételéhez az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés is szükséges. A változtatáshoz módosító tanulói adatlapot kell előállítani a KIFIR rendszerből melyet 2020. március 24-ig meg kell  küldeni a Hivatalba. A módosító adatlap előállítását és a Hivatalhoz történő továbbítását szintén a tanuló általános iskolája végzi.

A tanulói és módosító tanulói adatlapok feldolgozása után a Hivatal a 2021. április 9-ig iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elküldi a jelentkezők listáját a középfokú iskoláknak. A középfokú iskola igazgatója rangsorolja a listán szereplő jelentkezőket, megadja az adott tanulmányi területre felvehető tanulók számát, és az így előálló rangsort 2021. április 14-ig megküldi a Hivatalnak.

A Hivatal ezt követően 2021. április 23-ig elkészíti, és a középfokú iskoláknak megküldi a hivatalos végeredményt (az egyeztett felvételi jegyzéket). A jegyzék elkészítése során a Hivatal a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint az adott tanulmányi területre felvehető létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Hivatal a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van.

A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, 2021. április 30-ig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek (szülőnek), továbbá az általános iskolának. Az iskola által meghozott döntés ellen jogorvoslattal lehet élni jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással, melyet az érintett középfokú iskola fenntartójához kell benyújtani. A jogszabályok alapján a Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést.

Amennyiben a tanuló nem nyer felvételt, vagy felvételt nyer, de nem kíván beiratkozni a számára felvételt biztosító iskolába, úgy a rendkívüli felvételi eljárás során (2021. május 10-től – augusztus 31-ig) egyénileg, közvetlenül az általa választott középfokú iskolában való jelentkezéssel, egyeztetéssel kérheti felvételét bármely olyan középfokú iskolába, amelynek az általános felvételi eljárás lezárulása után maradtak üres férőhelyei.

A középfokú felvételi eljárással kapcsolatban további tájékoztatást olvashatnak az alábbi oldalakon:

 

 

Tájékoztató a központi írásbeli vizsgákról

2020. szeptember 2.

Jelen ismertetőnk segítséget kíván nyújtani a központi írásbeli vizsgák megszervezéséhez és a tanulók jelentkezéséhez.

A középfokú felvételi eljárás keretében az intézmény a felvételi kérelmekről

  • vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények) alapján,
  • vagy gimnázium és szakgimnázium, illetve szakképző intézmények esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredményei alapján,
  • vagy gimnázium és szakgimnázium, illetve szakképző intézmények esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján

dönthet.

A felvételit szervező intézmény további írásbeli vizsgán való részvételt a jelentkezőktől nem követelhet meg.

Ha a középiskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, akkor a központi magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat, de ebben az esetben felvételi eljárásában köteles a központi matematika írásbeli vizsga eredményét figyelembe venni. Az intézmény ekkor is köteles a központi írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból (matematikából és magyar nyelvből) megszervezni. A helyben készített, nemzetiségi nyelvű szövegértési vizsgát az általános felvételi eljárás időszakában lehet megszervezni, a helyi sajátosságoknak megfelelően, a szóbeli vizsgák időszakában (2021. február 23. - március 12. között).

A 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és a matematikai kompetenciákat mérő központilag kiadott, egységes feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kell megszervezni. Mindhárom korcsoport számára (a 6, ill. a 8 évfolyamos gimnáziumi, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgájához) külön feladatlap és javítási-értékelési útmutató készül. 

Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területén előírja a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, mindkét tantárgyból köteles megszervezni azt.

A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető összesített eredmény, felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A középiskola választhat, hogy melyik tárgyból (magyar nyelv és/vagy matematika) kéri az adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga eredményét. Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét írja elő (számítja be) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető összesített eredmény, felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másikét. Természetesen a felvételi tájékoztatóban ezeket a szabályokat nyilvánosságra kell hozni.

Tekintettel arra, hogy az írásbeli vizsgák eredményei alapján a februári felvételi jelentkezésig a tanuló elképzelései, szándékai megváltozhatnak, az az érdeke, hogy mindkét tárgyból jelentkezzen a központi írásbeli vizsgára.

A központi írásbeli vizsgák időpontja

A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat országosan az alábbi időpontokban kell megszervezni:

  • 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára 2021. január 23-án 10 órától,
  • pótló írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára 2021. január 28-án 14 órától.

Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A vizsgázók által benyújtott, indoklással alátámasztott írásos kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát. 

A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 2020. november 16-áig közzéteszi a honlapján (www.oktatas.hu). 

A központi írásbeli vizsgát és a pótló írásbeli vizsgát az azonos településen található iskolák közösen is megrendezhetik. Ennek tényéről a jelentkezőket tájékoztatni kell.

Ha a középfokú intézmény az általa meghirdetett tanulmányi területeken nem kérte a központi írásbeli vizsga eredményét, akkor nem is szervezheti meg azt. Egy adott intézmény csak olyan vizsgatípusban (8 évfolyamos gimnáziumi, 6 évfolyamos gimnáziumi vagy a 9. évfolyamra jelentkezőknek készült) szervezheti meg a központi írásbeli vizsgát, amelyet a tanulmányi területek megadásakor a felvétel feltételeként előírt.

A tanuló jelentkezése a központi írásbeli vizsgára

A tanulóknak 2020. december 4-ig egyénileg kell jelentkezniük a központi írásbeli vizsgára. A „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP” azonban CSAK a központi írásbeli vizsgára vonatkozik, nem tévesztendő össze a felvételi eljárásban használatos jelentkezési lappal, amelyet a középfokú iskolákba való jelentkezéskor kell majd használni. A középfokú felvételi eljárás során tehát a központi írásbeli vizsgára és a középfokú iskolákba való jelentkezéshez más-más időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki”, vagy „helyettesíti” egymást.

Az írásbeli vizsgák „TANULÓI JELENTKEZÉSI LAPJÁT” abba a vizsgát meghirdető középiskolába (a megfelelő feladatellátási helyre) kell a tanulónak benyújtania, ahol a központi írásbeli vizsgát meg kívánja írni. A tanuló maga dönti el, melyik vizsgaszervező intézménybe nyújtja be a központi írásbeli vizsgára való jelentkezési lapját, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a felvételi eljárás keretében melyik középfokú intézménybe kíván majd jelentkezni, és milyen jelentkezési sorrendet jelöl meg. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola minden hozzá forduló tanuló jelentkezését köteles fogadni. 

Egy tanuló csak egy intézménybe jelentkezhet központi írásbeli vizsgára. Tehát a központi írásbeli vizsgát mindkét tárgyból ugyanabban az intézményben kell megírnia. A pótló írásbeli vizsgát is csak az az intézmény szervezheti meg a tanuló számára, amely intézményben a központi írásbeli vizsgára jelentkezett. Az Arany János Tehetséggondozó Programra pályázatot benyújtóknak az első helyen megjelölt középiskolában kell teljesíteni a központi írásbeli vizsgát. Lehetnek olyan tanulók is, akik csak az egyik tárgyból jelentkeznek vizsgára. Ebben az esetben nekik csak azt az egy központi írásbeli vizsgát kell teljesíteniük. 

A tanulóknak a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt – diákigazolványt vagy személyi igazolványt – kell magukkal vinni. A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható. A matematika feladatlapok kitöltéséhez rajzeszközökön (vonalzó, körző, szögmérő) kívül más segédeszköz (pl. zsebszámológép) nem használható. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.

Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, úgy a szülőknek a jelentkezéseket megelőzően a tanuló központi írásbeli vizsgán, illetve a felvételi eljárásban való részvételére vonatkozó tájékozódást is meg kell kezdenie. Ehhez részletes segítséget találnak a Tájékoztató a sajátos nevelési igényű jelentkezőknek dokumentumban. Amennyiben a tanuló látási fogyatékos, ezért vizsgájához a feladatlap speciális előállítását igénylik, akkor az igényléshez szükséges formanyomtatvány beszerzéséhez vegyék fel a kapcsolatot a központi írásbeli vizsgát szervező középiskolával.

A központi írásbeli vizsga időigénye és a feladatlapok tartalma

A központi írásbeli vizsgákhoz a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A magyar nyelvből és matematikából készített központi írásbeli vizsgatesztek elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani. 

A feladatlapokra vonatkozóan részletes tájékoztató található a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Központi írásbeli feladatsorok, javítási útmutatók menüpontban. Az előző tanévek felvételi feladatlapjai és megoldásai szintén ebben a menüpontban tekinthetők meg.

A feladatlapok értékelése

A tanuló teljesítményének megítélését a központi írásbeli vizsga választott helyszíne nem befolyásolhatja. Tekintve, hogy a tanulónak a központi írásbeli vizsgán szerzett pontszámait valamennyi vizsgát előíró intézménynek el kell fogadnia, rendkívül fontos a feladatlapok egységes értékelhetősége és értékelése. Az egységes értékelhetőséget a feladatlapok összeállítóinak, az értékelés egységességét a középiskoláknak kell biztosítaniuk. 

A sajátos nevelési igényű tanulók feladatlapjainak értékeléséről részletes leírás olvasható a Tájékoztató a sajátos nevelési igényű jelentkezőknek dokumentumban.

A központi írásbeli vizsgák kiértékelt feladatlapjainak megtekintése, az észrevételezés és fellebbezés lehetősége

A központi írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az igazgató által meghatározott helyen és időben, az iskola képviselőjének jelenlétében megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton pl. digitális fényképezőgéppel másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni. A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani.

A vizsgázó és szülője a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A fentiekről a központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsgák megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgázókat. 

Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel. Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, az iskola által hozott döntés ellen a szülő, a tanuló, a döntés kézhezvételétől számított három napon belül, a vizsgát szervező iskolában, a Hivatalnak címezve, kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén fellebbezést nyújthat be.  A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az iskola a fellebbezést − az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt − egy munkanapon belül megküldi a Hivatalnak. A Hivatal a fellebbezést érdemben elbírálja. A bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő nyolc napon belül rövid úton (elektronikus úton) írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és a kérelmezőnek. A fellebbezés benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát.

A fentiekről a központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsgák megkezdése előtt tájékoztatja a vizsgázókat. A jogszabály arra nem ad lehetőséget, hogy a tanuló által megoldott, a középiskola által kijavított feladatlapot vagy annak fénymásolatát másik középfokú iskola bekérje és felülvizsgálja, újra értékelje. Az egyes iskolák felvételi eljárásán belül azonban a központi írásbeli vizsgán elért pontszám eltérő súllyal szerepelhet.

Az eredmények közzététele, a felvételi eljárás további menete

A központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola – a Hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített Értékelő lapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat 2021. február 8-áig. A vonatkozó rendelet előírása szerint az értesítés kizárólag ebben a formában történhet meg. A tanuló ennek ismeretében nyújtja be jelentkezési lapját, tanulói adatlapját (a továbbiakban együtt felvételi lapok), és vesz részt az általános felvételi eljárásban. 

A középiskola felvételi tájékoztatójában megkövetelheti az értékelő lap másolatának a jelentkezési laphoz történő csatolását. Ebben az esetben az értékelő lap másolatban csatolható, az értékelő lapot kiállító iskola általi hitelesítése azonban nem lehet kötelező. Az eredeti értékelő lap a jelentkezőnél marad. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy az www.oktatas.hu oldalon a Felvételi a középfokú iskolákban a 2020/2021. tanévben című kiadványban további részletes információkat olvashatnak a középfokú felvételi eljárás menetére vonatkozóan. 

 

 

Sajátos nevelési igényű tanulók

 

A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.1 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.2 „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.”3 Azt, hogy az adott vizsgázó beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű – függetlenül attól, hogy a tanuló milyen képzési rendszerben és milyen munkarendben tanul – a pedagógiai szakszolgálat megfelelő szakértői bizottsága állapítja meg. A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságainak működését, illetékességét EMMI rendelet tartalmazza.4 A középfokú felvételi eljárás során a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra (jelen tájékoztatóban a továbbiakban együttesen SNI tanulók) vonatkozó speciális értékelési szabályok meghatározásakor az illetékes szakértői bizottság által kiadott – még érvényben lévő – szakértői véleményben (a továbbiakban szakértői véleményben) foglaltak az irányadóak. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló EMMI rendelet5 szerint azt, hogy az adott vizsgázó beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű a pedagógiai szakszolgálat megfelelő szakértői bizottsága állapítja meg. A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságainak működését, illetékességét szintén a fenti rendelet tartalmazza.

Érvényes szakértői papír szükséges

 

 

 I. Tájékozódás az általános felvételi eljárás kezdete előtt 1. A középfokú beiskolázásban részt vevő intézmények az SNI tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket – a jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedileg határozzák meg. A középfokú iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, és külön a hozzá jelentkező SNI tanulók esetében a saját felvételi eljárásában alkalmazott speciális elbírálási szabályokat.

 2. Az SNI tanulóknak és szüleiknek még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódniuk kell, hogy az az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola), milyen − az SNI tanulókra vonatkozó − speciális elbírálási szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját”. Különösen fontos ez abban az esetben, ha a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola felvételi eljárása során kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit.

3. Amennyiben a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola a felvétel feltételeként előírja a központi írásbeli vizsgát, az SNI tanulónak és a szülőjének még az írásbeli vizsgára való jelentkezés előtt tisztáznia kell az iskolával azt, hogy a helyi speciális szabályok és a szakértői véleményben foglaltak alapján szükséges-e a tanuló részvétele az írásbeli vizsgán (egyik, vagy mindkét tárgyból), vagy az iskola a központi írásbeli vizsga eredménye nélkül is, esetleg pl. csak a matematika vagy esetleg csak a magyar nyelv eredményének figyelembe vételével; vagy valamely tantárgy tanulmányi eredményének duplázásával elbírálja majd a felvételi jelentkezését. Az SNI tanuló tehát a szakértői véleményben leírtak alapján a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentését, az írásbeli vizsgát szervező középiskolától nem.

 

 

 

4. Ha az SNI tanuló egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentését kap a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától, az azt jelenti, hogy a központi írásbeli vizsga eredményei helyett – ennek az iskolának a felvételi eljárása során – más módon mérik fel a tanuló tudását, és bírálják el felvételi jelentkezését. Akár matematikából, akár magyar nyelvből volt felmentve a tantárgy értékelése alól a tanuló, mindkét esetben csak a továbbtanulásra kiválasztott 1 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pont, 2019. évi LXXX. törvény 7. § 5. pont 2 2011. évi CXC. törvény 4. § 3. pont, 2019. évi LXXX. törvény 7. § 1. pont 3 2011. évi CXC. törvény 47. § (1) bekezdés 4 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 13. § 5 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 2 középfokú iskola igazgatója dönthet arról, hogy a saját felvételi eljárásában ezt milyen módon tudja figyelembe venni. Több továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola esetében intézményenként más és más lehet ez a döntés. A fentiek alapján tehát adott esetben az a tanuló, aki általános iskolában a matematika tantárgy értékelése alól felmentett, dönthet úgy, hogy csak magyar nyelvből ír központi felvételit, mert – a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolával folytatott egyeztetés eredményeként – a magyar nyelvi írásbeli eredményének duplázásával számolják majd ki a felvételi pontjait, ezért nem lesz szüksége a matematika írásbeli vizsga eredményére a felvételi eljárás során. Ebben az esetben az írásbeli vizsga jelentkezését csak a magyar nyelv vizsgatárgyra vonatkozóan nyújtja be az írásbeli vizsgát szervező intézménybe. A kérdésben azonban kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott középfokú intézmény igazgatója dönthet, aki megteheti, hogy a magyar nyelvi vizsgaeredmény duplázásával állapítja meg adott tanulmányi területen az SNI tanulók pontszámát, de dönthet úgy is, hogy más módon végzi az SNI tanulók felvételi pontszámainak megállapítását. Az iskola által meghozott döntés ellen jogorvoslattal lehet élni jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással, melyet az érintett középfokú iskola fenntartójához kell benyújtani. A jogszabályok alapján a Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést.

6 II. A központi írásbeli felvételi vizsga 5. Akármi is az előzetes tájékozódás eredménye, a felvételiző tanuló jelentkezhet a központi írásbeli vizsgára. Ez általában tanácsos is, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a februári felvételi jelentkezésig elképzelései, szándékai megváltoznak, és mégis szüksége lesz a központi írásbeli vizsga eredményére. A felvételiző tanulót nem éri semmi hátrány, ha megírja a központi írásbeli vizsgát, mert annak eredményének ismeretében adhatja majd be a jelentkezését a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolákba. Akár intézményenként is eldöntheti, hogy a központi írásbeli vizsga eredménye alapján, vagy az SNI tanulókra vonatkozó helyi, speciális értékelési szabályok szerint kéri jelentkezésének elbírálását.

 6. A központi írásbeli vizsgára a jelentkezést a tanulók abba a középfokú iskolába adják be, amelyik számukra a legkényelmesebb (vizsgaszervező iskola). A vizsgaszervező iskola kiválasztása független attól, hogy később a tanuló melyik iskolába kíván majd felvételizni (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola). Éppen ezért nincs értelme annak, hogy az SNI tanuló a vizsgaszervező iskolától kérje a központi írásbeli vizsga alóli felmentést. A vizsgaszervező iskola a felmentést – az írásbeli vizsga eljárásának keretében – nem is adhatja meg.

 7. A nemzeti köznevelési törvényben leírtak szerint7 a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell a tanuló adottságaihoz. Amennyiben az SNI tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor – a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó – kérelmet nyújthat be. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről .

8. A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben írásos kérelemben kell igényelni – a központi írásbeli vizsga előtt – a vizsgaszervező iskolában. A kérelmet és a szakértői véleményt a központi írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához, mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti. A kérelmet a vizsgaszervező iskola igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat.

 9. Az SNI tanuló a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: - időhosszabbítás: az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben megnövelhető. - az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata: a tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során. - a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés: a szakértői véleményben leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által elért összpontszámba sem számítja be. Ez a kedvezmény arra az esetre vonatkozik, amikor a tanuló az adott vizsgatárgy követelményeinek valamely részlete alól mentesül pl. magyar nyelv esetében a helyesírás feladatok értékelése alól, vagy a matematika vizsgatárgy esetében a szerkesztést igénylő feladatok alól. Nem alkalmazható azonban akkor, ha a tanuló teljesen fel van mentve a matematika tantárgy követelményrendszerének értékelése és minősítése alól. A szakértői véleményben foglaltak függvényében a tanuló akár egyszerre mindhárom kedvezményre jogosult lehet, és a szülő kérelme (valamint a szakértői vélemény) alapján mindhárom kedvezménnyel élhet is. 6 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pont, 2019. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdés 7 2011. évi CXC. törvény 51. § (5) bekezdés, 2019. évi LXXX. törvény 94. § 8 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 33. § (3) bekezdés 3 10. A vizsgázó, illetve a szülő írásban benyújtott − a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott – kérelmére az írábeli vizsgán egyik vagy mindkét vizsgatárgyból, az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő megnövelhető. Az időhosszabbítás mértékéről − minden körülmény mérlegelésével – az írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója dönt. 11. A vizsgázó, illetve a szülő írásban benyújtott − a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott – kérelmére a vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja (például: számítógépet, számológépet). Amennyiben például a tanuló számára azt teszik lehetővé, hogy dolgozatát számítógép segítségével készítse el, úgy válaszai egy részét számítógépen (pl. egy üres word dokumentumban), más részeit (pl. a feleletválasztós feladatokat) a feladatlapon tudja megadni. Így a számítógépen történő válaszadás és a feladatlapok vizuális megjelenésének előnyeit is ki tudja használni a vizsgázó. Amennyiben ezt a megoldást választják, a vizsgázónak arra kell ügyelnie, hogy válaszait egyértelműen a feladatokhoz rendelje. A tanuló kész dolgozata számítógépen készített részének nem újraírható CD-re történő mentését, majd kinyomtatását és a feladatlapokkal történő összetűzését az iskola végzi el. Célszerű nyomtatás után a felügyelő tanár szignójával ellátni a kinyomtatott dolgozatlapokat. A kinyomtatott vizsgadolgozatot a normál vizsgadolgozatokkal megegyező módon kell javítania a szaktanárnak. 12. Abban az esetben, ha a szülő felmentést kap gyermeke részére a központi felvételi vizsga egyes részeinek értékelése alól (pl. helyesírás), a vizsgadolgozat értékelésekor – a kérelem és a szakértői vélemény alapján meghozott igazgatói határozatban foglaltakkal összhangban – felmentéssel érintett értékelési szempontokat a javítótanár nem veszi figyelembe, az ezekre adható pontot sem az elérhető maximális, sem pedig a tanuló által elért összpontszámba nem számítja bele. Ez a felmentés tehát az értékelésre vonatkozik, nem pedig arra, hogy a tanulónak egy-egy adott feladatot nem kell megoldania. Nem is lehet ez másként, hiszen: · a tanuló tanulmányai során is részt vesz az adott tárgyból a tanórai foglalkozásokon, megoldja a helyesírási feladatokat, ám ezt – a szakértői vélemény alapján – nem értékelik számára; · minden tanuló estében a szakértői vélemény alapján egyedileg kell eldönteni az adott vizsgaszervező intézményben azt, hogy mely feladatok értékelése alól mentesül, ám ez – a vizsgaszituáció jellegéből fakadóan – a konkrét feladatsor ismerete nélkül, előzetesen nem lehetséges. Amennyiben az igazgatói határozatban a tanulót mentesítették az értékelési rendszer valamely részlete (pl.: a „külalak, íráskép” vagy a helyesírás értékelése) alól, akkor a felmentésben érintett itemekről/feladatokról minden esetben – a szakértői vélemény és a szülői kérelem alapján – a vizsgaszervező intézmény igazgatója egyedileg hoz határozatot. Amennyiben a tanuló mentessége a helyesírás értékelésére vonatkozott, az intézmény vezetője figyelembe veheti a felvételi feladatalapot összeállító bizottság által készített szakmai ajánlást, melyet az a vizsgát követően hoz nyilvánosságra a vizsgaszervező intézmények számára, ám ez nem kötelező érvényű. A tanuló vizsgadolgozatának javítása ezt követően a hivatalos javítási értékelési útmutató alapján, az igazgatói határozat figyelembevételével történik oly módon, hogy a javító tanár a határozatban megjelölt feladatrészeket (itemeket) vagy akár teljes feladatokat nem értékeli. A tanuló általa elérhető maximális pontszám ebben az esetben csak a felmentésnek megfelelő itemekre kapható pontszámokkal csökkentett pontszám lehet. A tanuló által elért eredmények rögzítésére szolgáló programban a rögzítést végző személy jelzi, hogy a tanuló a feladatrész értékelése alól mentesült (F), azaz nem kapott pontot. Ugyanígy kell eljárni minden itemnél, amelynek értékelése alól a tanulót felmentették. A program ebben az esetben olyan módon számolja ki a tanuló által elérhető összpontszámot, hogy azokra a feladatokra vagy feladatrészekre kapható maximum pontokat, amelyeknél az értékelés alól mentesítették, levonja a maximálisan elérhető pontszámból. Így a tanuló által elérhető összpontszám nem 50 pont lesz, hanem például csak 42. A vizsgaszervező intézmény igazgatója nem teheti meg, hogy azokat az itemeket, amelyek értékelése alól mentesítést adott, automatikusan teljesítettként veszi figyelembe, és megadja az értük adható maximális pontokat. A központi írásbeli vizsgáról kiállított értékelő lap tehát a valós tényeket rögzíti, nevezetesen azt, hogy a vizsgázó az általa elérhető maximális pontszámból hány pontot ért el.

13. A vizsgaszervező intézmények a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében rögzítik a vizsgán való részvétel tényét, a vizsga során a tájékoztató 7. pontjában részletezett speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzik a vizsgaeredményeket tartalmazó értékelő lapok előállítását, kinyomtatását, hitelesítését.9

14. A vizsgaeredményeket tartalmazó értékelő lap a valós tényeket rögzíti, nevezetesen azt, hogy a vizsgázó az általa elérhető maximális pontszámból hány pontot ért el. Célja, hogy a továbbtanulásra kiszemelt intézmény(eke)t a legteljesebb mértékben tájékoztassa a tanuló központi írásbeli vizsgán elért teljesítményéről, és a vizsga körülményeiről. Ennek megfelelően, ha a vizsgaszervező iskola a vizsgázó számára: - többletidőt biztosít és/vagy - a vizsgázó iskolai tanulmányai során használt, megszokott segédeszköz használatát biztosítja és/vagy - a vizsgázót az értékelési rendszer egy részlete alól mentesíti, úgy a középfokú intézmények felvételi információs rendszere ezt az információt automatikusan rávezeti a tanuló értékelő lapjára. 9 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 35. § (2) bekezdés 4 III. A jelentkezés benyújtása a továbbtanulásra kiválasztott középiskolába és annak elbírálása

15. A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezők esetében célszerű a továbbtanulásra kiválasztott középiskolát a lehető legteljesebb információval ellátni a felvételi kérelem benyújtásakor. A felvételi eljárás során a középfokú intézmény igazgatója - a jogszabályban rögzített keretek betartása mellett, minden körülmény mérlegelésével - saját hatáskörben dönt a jelentkezők felvételéről.10 A jelentkezési lap mellé csatolt szülői kérelem és a szakértői vélemény számos olyan információt tartalmazhat, amely adott esetben befolyásolhatja azt, hogy a tanulót az adott középfokú iskola milyen képzésben tudja fogadni (pl. tankötelezettség teljesítésének módja; korrekciós javaslatok; mentesítés; rehabilitációs foglalkozásokra vonatkozó javaslatok és területek, szakemberek és végzettségük; kijelölt nevelési/oktatási intézmény, osztály/tagozat; felülvizsgálati eljárás lehetősége és ideje). Amennyiben az iskola alapító okirata szerint a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása feladatot ellátja és felveszi a tanulót, akkor az ellátást egyértelműen biztosítania kell11 .

16. Minden egyes középfokú intézmény maga határozza meg, hogy a saját felvételi eljárásban milyen – a felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra hozott – módon számítja ki a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi pontszámait. Amennyiben a szülő részéről ezzel kapcsolatban kérdés merül fel, arra kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott intézmény tud válaszolni.

17. A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak. A tanuló részszakma megszerzésére nem iskolázható be, kivéve, ha a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény vagy a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján a felkészítés kizárólag részszakma megszerzésére irányul, vagy a tanuló sajátos nevelési igényének jellege kizárólag a részszakma megszerzését teszi lehetővé.12 Az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó és a pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. 13 Pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás - képzési és kimeneti követelményekben meghatározott - azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére. 14 Szerkesztés lezárva: 2020. 08. 28. 10 2011. évi

 

 

Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról

 

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban a Rendelet) 37. §-ában foglaltak szerint: (5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá - ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá.

Nem szükséges a szülő aláírása, ha

a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta,

 vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen

vagy korlátozottan cselekvőképes,

továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik,

 vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. Főszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:175. § (1) - (3) bekezdései alkalmazandók az alábbiak szerint: (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. (3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt. Fentiek alapján amennyiben a különélő szülők a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása tekintetében nem tudnak megegyezni, úgy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, az Oktatási Hivatal ezekben az ügyekben nem hozhat döntést. Hangsúlyozottan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szülők közötti megegyezés illetve a gyámhatósági döntés hiánya akadályozza a tanuló részvételét a felvételi eljárásban! Amennyiben tehát a különélő szülő – tekintettel a Rendelet 37. § (5) bekezdésére – szülői felügyeleti joga gyakorlására azért nem jogosult, mert azt a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy a bírósági döntés értelmében szünetel ezen joga (így a cselekvőképesség hiánya, korlátozott volta, ismeretlen helyen tartózkodás, vagy ténylegesen akadályozott jogai gyakorlásában; ld. Ptk. 4:186. §), abban az esetben a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő – adott esetben a gyám – egyedül is aláírhatja a jelentkezési lapot, a másik szülő aláírása nem szükséges. Ugyanakkor a szülői felügyeleti jogot gyakorlónak megfelelő módon igazolnia kell – pl. a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről/szüneteltetéséről, a gyámságról rendelkező bírósági határozat másolati példányával – azt a tényt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. Amennyiben szükségesnek látják, úgy a felvételi dokumentumokon a szülői felügyeleti jogot gyakorló aláírása mellett feltüntethetik azt a tényt is, hogy gyámként írta alá a dokumentumokat. Ha a különélő szülő is jogosult a szülői felügyeleti jog gyakorlására (azaz a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot), akkor – szakmai véleményünk szerint – a főszabály lép életbe (hiszen mindkét szülő szülői felügyeleti joga fennáll). A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (pl. az iskola megválasztása) a külföldön tartózkodó különélő szülő a gyermeket nevelő szülővel együttesen gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, ezért neki mint a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének a felvételi lapokat – a gyermeket nevelő szülő mellett – szintén alá kell írnia a Rendelet 37. § (5) bekezdése értelmében. A szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult másik szülő ezzel nyilvánítja ki ugyanis tudomását és egyetértését a gyermek iskoláztatását illetően. Amennyiben a másik szülő nem írja alá a jelentkezési lapot, akkor a Rendelet 37. § (6) bekezdése alkalmazandó, azaz az általános iskola továbbíthatja a jelentkezési lapot, de vagy a gyámhatóság döntése pótolja a szülők közös döntését, vagy gyámhatósági eljárás hiányában az általános iskolának kötelessége arról értesíteni mindkét szülőt, hogy a vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik (ld. Ptk. 4:175. § (3) bekezdés). Amennyiben a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülők egyike a felvételi lap aláírásában akadályoztatva van, az általa adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás birtokában a másik szülő a felvételi lapot helyette aláírhatja. 2 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdése szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyikének eleget tesz: a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni, c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti, d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja, e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el, g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el

 

Kapcsolat

1095 Budapest, Mester u. 67.

Tel: +36 30 310-0421 vagy +36-1/215-1235
Fax: +36-1/456-0088


E-mail: jamisuli67@gmail.com

jozsefattila.iskola@jaisk.sulinet.hu